selyemszál

GYÖNYÖRTELI SZERELMESKEDÉS

A legjobban működő házasság vagy párkapcsolat is léket kaphat. Ha a pár tagjai nem figyelnek fel a „víz szivárgására”, nem gondoskodnak a hiba elhárításáról, akkor elsüllyed a kapcsolatuk hajója. És ha sikerül is később megmenekülni, a szétválás felér a tengeren való hánykolódás kínjaival. Hosszú és keserves folyamat.

A szakításnak, már jóval azelőtt, hogy bekövetkezne, vannak látható jelei. Az érintettek általában észre is veszik, de könnyelműen hárítanak. Nehéz szembenézni a figyelmeztető jelekkel. Ezek közül viszonylag hamar tudatosul bennük, hogy a szexuális életük elszürkült, örömtelenné vált. Azt gondolják, hogy ezt az idő, a megszokás okozza. Ez óriási és súlyos tévedés. Az idő és az összeszokás csak jobbá teszi a szerelmeskedést. Ennek így kellene lenni, de sajnos nem ez a jellemző.

A munkám részét képezik ezek a válási beszélgetések, amelyek során -többek között- a szex az egyik legfontosabb kérdés. Miért jutottak oda, ahol vannak? Hogyan lehetett volna megelőzni? ez is felmerül.

Sok -gyakran könnyekkel kísért- vallomás és a saját életem során összegyűlt tapasztalataim alapján összegeztem ennek az ismétlődő problémáknak néhány részletét.

A szex vagy költőibben és egyben igazabban megfogalmazva: a szerelmeskedés olyan, amit egy egészséges földi halandó gyakran és tökéletesen akar csinálni. Megtenni sokkal könnyebb, mint írni róla. Az ember csak megpróbálhatja szavakba önteni mindazt, ami a testében, lelkében lejátszódik. De a leírás csak kísérlet marad. Sajnos csak ritkán sikerülhet. De a próbálkozásoknak is megvan a létjogosultsága.

Itt és most megpróbálom. De elöljáróban néhány alapvető dolgot tisztázni szeretnék.

Hátha sikerül ecsetelni mindazt a bonyolult, egyszerre száz ponton játszódó, érezhető állapotot, amelyre a legismertebb szavaink: A GYÖNYÖR vagy KÉJ. Egészen biztos vagyok benne, hogy mindenkinek -férfinak, nőnek más-más élményei, érzései vannak, ha ezekre a szavakra gondol. De az nem vitás: mindenki vágyik arra, hogy újra meg újra megélje. És olyanok is akadnak szép számmal, akik csak nagyon ritkán tapasztalják meg, és ezért még kívánatosabbá válik, hogy elérjék. Lehetőleg úgy, hogy élvezik. Aki pedig kifejleszti magában a gyönyörre való képességet, az még gyakrabban akarja ezt a nektárt kanalazni, inni, habzsolni. Látszólag a testét adja oda a partnerének, de az agya dolgozza fel a kapott ingereket, és aztán szemünk mögött levetítjük az akkor és ott nekünk összeállított erotikus filmet. Önök szeretik ezeket a vetítéseket? Én imádom. Hiszen én vagyok benne az egyik fontos szereplő. Kényem-kedvem szerint változtathatok a történeten. Próbálják csak ki!

Mert igen, hogy a filmünk Oscar díjas legyen, arra, hogy a gyönyör elöntse testünket, lelkünket, arra képessé kell válni. Aztán, ha ez bekövetkezik, akkor nem kell alkohol, gyógyszer, kábítószer, cigaretta, csak a puszta testünk és természetesen az agyunk. Mindenkiben ott van a képesség, ami lehet, hogy nagyon sokáig, akár évtizedekig csak alszik. Ha nincs erről tudomásunk, eszünkbe sem jut, hogy fel kellene ébreszteni. Ezzel megadva magunknak a lehetőséget, hogy olyan régiókba, olyan éteri magasságban repítsük a lelkünket, amilyennek a létezéséről ezt megelőzően még csak nem is tudtunk. Ne gondoljuk azt, hogy ezek a lebegések csak addig tartanak, amíg benne vagyunk. Nem, ennek a gyönyörben való fürdőzésnek vannak mellékhatásai. Minden más szerrel ellentétben viszont ezek nem károsak. Sőt kifejezetten előnyösek, semmi mással nem helyettesíthetők. Az utóhatás kiváltja belőlünk az univerzum, az embertársaink szeretetének igen intenzív érzését. Megértőbbek, elfogadóbbak leszünk. Tele leszünk jó energiával, élvezettel gondolunk arra, hogy az élet milyen szép, hogy élni érdemes. Alkotni szeretnénk, ezzel is kifejezve azt, hogy ezekért a csodálatos érzésekért tartozunk a kozmosznak, és ezt meg kell köszönni. Mindenki a maga módján, ki, hogyan tudja kifejezni a háláját a világnak mindazért, amit kapott a szerelmeskedés megélése során. Minden nap legyünk hálásak magunknak is, hogy a testünk olyan hangszer, amelyen a lelkünk legédesebb, leggyönyörűbb szimfóniáját tudjuk eljátszani. Igaz, hogy ezt csak magunk halljuk, de ettől lesz még értékesebb, mert ettől érezhetjük azt, hogy ez igazán személyre szabott ajándék.

Mi nők, legyünk hálásak annak, aki kísérőnk ebben a kalandban. Aki úgy segít nekünk, hogy ő nem éli át csak a mi gyönyörünk töredékét. Segítsünk neki! A mi gyönyörtortánkból kapjon minél nagyobb szeletet. Azért, hogy ad nekünk újból és újból. Ő csalogatja ki a bennünk lakó Istennőt.

Mert ez az Istennő hatalmas feladatot kapott: a létének az a legnagyobb értelme, hogy a férfi segítségével a nő megoldja a legősibb, legnehezebb, de egyben leggyönyörűbb feladatát, hogy kihordja, hónapokig hordja egyre formátlanabbá váló, elnehezülő testében a magzatot, akit fájdalmak között megszül. Aztán szoptatja, táplálja, óvja és védi. Mindeközben úgy nevezi, hogy a gyermekem. Pedig nem az, és ahogy múlnak az évek, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a természet nem a szülőknek, hanem a világmindenségnek szánja a gyermeket. Aki vagy teljesíti a kozmosz által neki szánt feladatát vagy nem. De ez már messze vezet a mi kiindulási pontunktól.
A természet gondoskodott róla, hogy a nő mindezért cserébe olyan ajándékot kapjon, amit a férfiaktól megtagadott: erogén zónák tömegét, idegvégződések hadseregét. Amelyek elkezdenek dolgozni, ha kellő ingert, gyengéd érintések sorozatát kapják, és akkor elkezdődik a jutalomjáték. Amelyben a női test úgy működik, hogy megkapja mindazt az érzést, amely annyira boldoggá, energikussá teszi, hogy újra meg újra meg akarja élni. Később, amikor már elfogytak a petesejtek, akkor sem kell a nőnek kizárnia magát az élvezetek kastélyából. Sőt, mindaddig amíg egy komoly betegség meg nem akadályozza, a szexet újra gondolva, a nőnek élvezni lehet azt az élete végéig. A férfinak sem kell aggódnia, hogy kimarad ebből a gyönyörűségekkel teljes világból, ha a férfiassága működésében gondjai keletkeznek. Élvezheti az egyik legnagyobb gyönyörűséget, amit az élettől kaphat. Utóhatásaként mind a ketten olyan életenergiát nyernek, amely egész életükben emberhez méltó életminőséget biztosít számukra.

Nagyon fontos tudatosítani azt, amit kevesen tudnak: a jó, a minőségi, a gyengéd szerelmeskedésnél szorosabb köteléket semmi sem teremt a férfi és nő között.

Meg akarod tartani a szerelmesedet? Szerelmeskedj vele minél többet! A lehető legjobb szerelmeskedést add neki, és tanítsd meg őt is a lehető legjobbra. Erre biztatom a még menthető, de problémákkal terhelt párkapcsolatban élő férfit és nőt.

Milyen a lehető legjobb szerelmeskedés? Ha akarod, megtanulhatod. Csodálatos utazásban lesz részed. De ezt is mint mindent türelemmel, akarattal, gondolkodásod megváltoztatásával érheted el. Rálépsz az útra?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!