1.0selyemszálhttps://selyemszal.cafeblog.hudittkehttps://selyemszal.cafeblog.hu/author/dittke-2/<p><strong><em>Ismét egy „esettanulmány” a valóságból. Ja, persze a múltszázadból. Sajnos, akkor nem számított egy különleges esetnek. Most, több mint 3o évvel az események után mégis tragikus! Olvassák ezt a bemásolt, eredeti levelet és tanuljanak belőle.</em></strong></p> <p> </p> <p>„Tisztelt Bíróság!</p> <p>1979.április 21-én kötöttem házasságot T.Bélával. Két örökbefogadott gyermekünk van. A kislány 4, a fiú 2,5 éves. A házasságunkat úgy kezdtük, hogy elfoglaltuk az Édesanyámtól kapott 4 szobás berendezett lakást (kis túlzással luxuslakásnak is nevezhetném) a város központjában.</p> <p> </p> <p><img class="size-medium wp-image-360 alignleft" src="https://selyemszal.cafeblog.hu/files/2018/06/2018.-06.-23.-16_32-Office-Lens-3-e1529767378259-300x169.jpg" alt="" width="300" height="169" /></p> <p>Házasságkötésünk után az első dolgom az volt, hogy a férjemet rábeszéltem arra, hogy a félbehagyott egyetemi tanulmányait folytassa.</p> <p>1980.februárjában vissza is ment a g-i  egyetemre folytatni a tanulást a nappali tagozaton.</p> <p>1980 tavaszán befejeződött a férjemnek az évek óta húzódó pere, amelyben Ő perelte kártérítésért -1974-ben történt traktorbaleset szenvedő alanyaként – a gy-i termelőszövetkezetet.</p> <p>A hosszantartó pereskedés a férjem anyagi győzelmével fejeződött be. Ennek eredményeként 257 ezer Ft készpénzre lett jogosult..</p> <p>1980 tavaszán -amikor megkaptuk az említett pénzösszeget -kezdődött számunkra az a hosszú  időszak ( 40 hónapnyi idő) amikor a férjem nem dolgozott. Tanult nappali tagozaton, aztán katona volt. Én dolgoztam.</p> <p>A megnyert pénzösszeget ezidőben apránként csipegettük és mire férjem dolgozni kezdett, a pénz elfogyott, bár semmiféle komolyabb -ma is felmutatható- vásárlásunk nem volt.</p> <p>Eddigi 6 és fél éves házasságunk alatt gyakorlatilag bő három évet éltünk ténylegesen együtt, de nekem már ennyi is sok volt.</p> <p>Férjem befejezte ugyan az egyetemi tanulmányait, viselkedése  azonban ezévben már egyre érthetetlenebb, elviselhetetlenebb lett. Ezév májusában  egy nap pl. egyszerűen úgy döntött, hogy nem látogatja többet  a munkahelyét. Kérdéseimre, hogy miért nem megy dolgozni, minden alkalommal azt válaszolta, hogy „mert nem esik jól!”</p> <p>Másfél hónapig várták a munkahelyén a jelentkezését. Még egy telefonüzenet erejéig sem méltatta főnökeit és kollégáit arra, hogy távolmaradását indokolja, céljait közölje valakivel. Másfél hónap múlva „kilépett” bejegyzéssel postán elküldte a vállalat a munkakönyvét.</p> <p>Ebben a nehéz időszakban én GYES-en voltam itthon. Még egy évig szerettem volna igénybe venni a GYES-t (kisfiam 2 éves volt).</p> <p>  Mivel a férjem nekem sem árulta el, hogy mikor óhajt újra dolgozni, kénytelen voltam megszakítani a GYES-t és június 11-től újra dolgozom.</p> <p>Férjem -miután én dolgoztam már- munkát vállalt.</p> <p>Elment a gépészmérnöki diplomájával kocsikísérőnek. Most is ebben a beosztásban dolgozik. A fizetése alacsony, annak is a nagyrészét megtartja zsebpénznek.</p> <p>Időnként ittasan jön haza esténként, olyankor agresszív, kötekedő. Már az is előfordult, hogy megütött. Engem is, Édesanyámat is. Ezévben tehát a férjemnek sorozatosan olyan tettei voltak, melyekkel tönkre tette a házasságunkat.</p> <p>Képtelen vagyok tovább élni vele.</p> <p>Súlyosbítja a helyzetet, hogy a férjem tárgyfetisiszta betegségben szenved. Női fehérneműket lop és azokkal onanizál rendszeresen, tehát normális szexuális életet élni nem képes!</p> <p>A  férjem viselkedése -mint a fentiekből kiderül- egyre elviselhetetlenebb. Az utóbbi időben életveszélyes fenyegetései is voltak. Megígérte, hogy felrobbantja velem együtt a házat (vezetékes gázfűtés van a házunkban)</p> <p> </p> <p><img class="size-medium wp-image-356 alignleft" src="https://selyemszal.cafeblog.hu/files/2018/06/2018.-06.-23.-16_32-Office-Lens-2-169x300.jpg" alt="" width="169" height="300" /></p> <p>Ilyen körülmények között félek attól, hogy idegileg tönkremegyek  és a 2 kicsi gyermekünk nevelésére alkalmatlanná válok.</p> <p>Ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy -különösen a picurka gyermekeink ( 4 és 2 és félévesek) érdekében- mielőbb bontsák fel a házasságunkat.</p> <p> </p> <p>város, 1985.                                                                       </p> <p>                                                                                                         Tisztelettel</p> <p>                                                                                                           felperes”</p> <p><strong><em>A SZEREPLŐK UTÓÉLETÉRŐL:</em></strong></p> <p><strong><em>A házasságot felbontották. A férj valahová elhúzott. Többször írt a volt feleségnek, hogy bocsásson meg neki.  A sok levele közül az egyiket megtaláltam. Okulásként majd hamarosan olvashatják.</em></strong></p> <p><strong><em>Az örökbefogadott gyerekek elzüllöttek, az örökbefogadást fel kellett  bontani. A gyerekek serdülőkorukban rendszeresen visszajártak meglopni az anyjukat.</em></strong></p> <p><strong><em>A betegségek, a szörnyű csalódások ellenére az Anya még sokáig reménykedett abban, hogy sikerül egészséges párkapcsolatot kiépíteni. Hát nem sikerült!</em></strong></p> <p><strong><em>(A próbálkozásairól még olvashatnak az elkövetkezendő időszakban)</em></strong></p>rich