A legutolsó bejegyzésként olvasott levél írójának jóvoltából, újra érdekes múl századbeli élményben lehet részük.
„ Kedves Joe!
Örülök annak, hogy viszonylag gyorsan válaszoltál és sokat írtál! Így legalább amire rosszul emlékszel, kijavíthatom!
A naptáron látható baby-doll nem csupán hasonló, mert amit megrendeltem és megkaptam, hanem ugyanolyan!
Kicsit kevered a dolgokat, ami ennyi év távlatából, nem csoda. Több mint 20 évvel ezelőtt nem hagytam lehúzni a bugyimat Neked szűz kislány koromban. Elhoztalak ide, hogy kettesben legyek Veled. Örömet akartam szerezni Neked, mert kedveltelek. Elképzelhetőnek tartottam, hogy itt bármi megtörténhet közöttünk. Közben tele voltam szorongással, félelemmel, gátlással. Féltem az első aktussal járó fájdalomtól. Féltem az ismeretlen élményektől és a veszélyektől. Bíztam Benned és kívántalak így is egy kicsit, ahogy az ilyesmi egy szűz kislánytól kitelik. Sajnos Te egy kedves szóval, egyetlen gyöngéd mozdulattal nem igyekeztél meghódítani. Gyorsan vetkőztettél és még gyorsabban vetkőztél. /addig életemben nem láttam ruhátlan férfit./ Amikor megláttalak ruhátlanul, a maradék bátorságom is elpárolgott. Úgy gondoltam, hogy belehalok, ha belém nyomod azt a hatalmasat!!!!
Akkor valóban nem engedtem lehúzni magamról a nadrágot! Úri emberként viselkedtél, nem bántottál. Széttéphettél volna, megerőszakolhattál volna! Hála Istennek, megkegyelmeztél. Ezzel jelentősen hozzájárultál ahhoz, hogy testi-lelki sérülések nélkül, jóval később ismerhettem meg a testi szerelmet. Hála Istennek, azok közé a nagyon szerencsés kevesek közé kerülhettem, akik traumák nélkül élhették át a testi szerelem szépségeit. Néhány évvel később, 1989.nyarán általad is átélhettem, általam Te is átélhetted! Mohó voltál és fáradhatatlan! Nagyszerű szerető voltál Joe! Három és fél évvel később jelentettem ki, hogy szeretnék a menyasszonyod lenni! Olyan szörnyű nagy kívánság volt ez? Nem hiszem!
Zsarolási szándék nem volt, csak Te érezted annak.
Durva, elutasító volt a válaszod. Ezzel akkor összetörted bennem a legszebb érzéseket. Úgy viselkedtél mint egy elefánt a porcelánboltban. Lehet, hogy nem akartál kárt okozni, de azért sikerült. Nem tudtam örömet okozni a testemmel -akaratom ellenére sem- ezek után Neked. Úgy gondoltam, hogy a hosszú és fáradtságos utazás után „jár” Neked egy kis szeretkezés. Örömet akartam Neked szerezni a testemmel, csakhogy a testem nem engedte magát eszközzé lealacsonyítani. Nem engedelmeskedett. Érzelmek nélkül nem tudtam szeretkezni Veled. Akartam, de nem ment! Hiába vetkőztettél le és magam is hiába vetkőztem újra másnap. A testem -érzelmek nélkül- nem volt hajlandó a szeretkezésre. Összehúzódott görcsösen és úgy tiltakozott, hogy nem tudtalak befogadni. Ahogy Te fogalmaztál a legutóbbi leveledben. „kevés volt hozzá a motiváció”! Te tetted azzá!
Elgondolkodtató volt egyik megjegyzésed, amely szerint „lehet, hogy én intenzívebben élem át az érzéseket mint Uraságod!” Én ugyanis jelentősebben érzem az együtt átélt pozitív élményeket, mint a negatívot. Bennem a pozitív élmények elnyomják, és megsemmisítik, kioltják a negatív élményeket. Ezért is fordulok újra és újra vissza Hozzád!
Örömet akarok nyújtani Neked és ezáltal szeretnék kapni Általad. Segíts, hogy sikerülhessen. Istenkém! Segíts!
Kedves Joe, kérlek, hogy ne ócsárold a tested! Eddig nagyon sok örömöt szerzett nekem. A jövőben is tudna szerezni, ha Te is úgy akarnád!
Belátom, hogy kellemetlen lehet, hogy a munkahelyeden sok ellenséged. Az is, hogy gyerekkorod óta sok veszekedést hallgattál végig, kérlek, hogy ne engem büntess érte!
Dátum nincs. A levél keletkezésének időpontját az 1990-95.évekre saccolom.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: